A film eredeti címe: Gone in Sixty Seconds (Tolvajtempó)
amerikai akciófilm, 117 perc, 2000
Tolvajtempó – tartalom
Minden szakmának megvannak a legjobbjai, így ha autótolvajról van szó, Memphis (Nicolas Cage) volt a király, visszavonulása előtt. Gyors, megbízható, pontos volt és nem ismert lehetetlent. időközben jó útra tért, így most benzinkutat üzemeltet és gokartpályát vezet. Ám a maffia megbízza egy szinte megvalósíthatatlan feladattal, miszerint ötven luxusautót kell egy éjszaka alatt ellopni és biztos helyre vinni. A megbízást el sem vállalná, ha a megbízó nem a maffia volna és a tét nem a testvére élete lenne. Hamarosan összeállítja csapatát és nagy sebességgel felpörögnek az események, miközben üldözések, hazugságok, cselek, árulások és karambolok sorozata követi egymást, örült tempóban.
Forgalmazó: Intercom
Stáblista
Szereplők
Nicolas Cage (Randall „Memphis” Raines)
Angelina Jolie (Sara „Sway” Wayland)
T.J. Cross (Mirror Man)
Giovanni Ribisi (Kip Raines)
Will Patton (Atley Jackson)
Christopher Eccleston (Raymond Calitri)
Chi McBride (Donny Astricky)
Delroy Lindo (Roland Castlebeck)
Scott Caan (Tumbler)
William Lee Scott (Toby)
Robert Duvall (Otto Halliwell)
Vinnie Jones (Szfinx)
Alkotók
Rendező: Dominic Sena
Forgatókönyvíró: Scott Rosenberg
Producerek: Jerry Bruckheimer, Mike Stenson
Executive producerek: Jonathan Hensleigh, Aristides McGarry, Chad Oman, Robert Stone, Denice Shakarian Halicki
Operatőr: Paul Cameron
Zene: Ian Ball, Trevor Rabin
Látványtervező: Jeff Mann
Vágók: Roger Barton, Tom Muldoon, Chris Lebenzon
Tolvajtempó kritika
A Tolvajtempó a „Gone in 60 Seconds” egy 1974-es gyorsfilm felpörgetett feldolgozása. Az eredetit HB Halicki színész/író/rendező készítette, aki abban az évben halt meg egy autós mutatványban, miközben a folytatást készítette. A hírnévre vonatkozó igény egy 40 perces autós üldözés csúcspontja volt, amelyet a műfaj rajongói a „Bullitt” című sorozat üldözésével együtt tettek fel.
Mi ennek az igénye a hírnévre? Nem Angelina Jolie, akinek eldobható autószerelő/csapos/szerelmes szerepe nem sok mást ad, mint kéjesen kezelni a sebességváltót. A jófiús rosszfiúkból álló csapatunk (köztük Robert Duvall, Chi McBride és Vinnie Jones) a bölcs, őrült öreg időzítőkre és a szelíd, számítógépes fiatalokra oszlik. Átfogható neo-piszkos tucat, de még annyira sem emlékezetes, mint a szélhámosok galériája az Armageddonban. Ami a Tolvajtempóból hiányzik, az minden újdonság. Van egy „ott voltam, megcsináltam” érzése a vállalkozásnak.
A Tolvajtempó nagyon hamar elveszti vonzerejét, és ez elsősorban az üres rendezési stílusnak és a szükségtelenül nagy szereplőgárdának köszönhető, akik nem éppen szükségesek a filmben. Ez valószínűleg azért van így, mert az íróknak nincs idejük ennyi karakterre összpontosítani két óra alatt, így a kiállítás nagy része karakteri furcsaságokon és béna improvizációs komédián alapul.